- 1
- [Dávid zsoltára abból az időből, amikor Júda pusztájában volt.]
- 2
- Ó, Isten, te vagy az én Istenem! Téged keres, téged szomjaz a lelkem, utánad sóvárog testem, mint a kiszáradt, elepedt föld, amelynek nincs vize,
- 3
- hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélhessem hatalmadat és dicsőségedet.
- 4
- Hiszen kegyelmed jobb az életnél. Ajkam hadd dicsérjen téged!
- 5
- Hadd áldjalak ezért életem fogytáig, hadd emeljem föl kezemet a te nevedben!
- 6
- Mintha zsíros falatokkal és kövérséggel telne meg lelkem, amikor víg ajakkal dicsér téged a szám!
- 7
- Rád gondolok ágyamban, őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem.
- 8
- Mert te voltál segítségem, és szárnyad árnyékában örvendeztem.
- 9
- Ragaszkodik hozzád a lelkem, jobbod megtámogat engem.
- 10
- Azok pedig, akik halálra keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak,
- 11
- kard martalékául esnek, és sakálok eledelévé lesznek.
- 12
- A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsérik őt mindazok, akik rá esküsznek, de a hazugok szája be lesz dugva.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Április 15
Kétéves:
- I. év: 3Móz 14:1-32
- II. év: Eszt 3
- Lk 17:11-37
- Zsolt 84:1-13
- Péld 13:5-6
Példabeszéd
A szegénynek minden napja nyomorúságos, a vidám szívűnek pedig szüntelen lakodalma van.